Káosz a fejekben, károk a belekben, avagy melyik diétát válasszam..

Az utóbbi időben azt vettem észre, hogy az emberek egyik csoportja szinte félelemmel, szorongásokkal teli érzelmekkel fordul az élelmiszerek felé, mániákusan keresve a legegészségesebbet a számukra, míg a másik felét szinte egyáltalában nem érdekli, mit eszik össze.

Nagyon kis réteg az, amelyik középúton lavíroz.

Miért is írok erről?

Mert egyre többen küldenek olyan tartalmú üzeneteket, amiben azt kérdezik:

1. Melyik diétát ajánlom?

2. Már volt táplálkozási tanácsadónál vagy saját kútfőből elkezdett valamilyen étrendet, de még sincsen jól, nem javul az állapota.

Leírnék itt egy rövid történetet a saját betegségem kapcsán. Akik nem ismernek, ösztrogén dominanciám volt, miómákkal (ki is akartak pakolni 35 évesen), Hashimotos vagyok.

2014-ben, amikor még itthon szinte ismeretlen volt az AIP diéta (autoimmun paleo étrend), akkor ajánlották nekem, próbáljam meg. Voltak fenntartásaim a tanulmányaim, tapasztalataim alapján, de még mindig volt egy közel 3 cm miómám, amit szerettem volna 'eltüntetni'. Liszteket, keresztes virágzatúakat (karfiol, brokkoli, káposzta), tengeri sót ajánlottak, zöldségeket, mind a paleo protokoll szerint válogattam össze, hozzá Omega3, indole (úgyszintén a keresztes virágzatúak kivonata) ami az ösztrogénszint csökkentését szorgalmazta volna.

Nem ragozom, a Kékgolyóban az Onkológián kötöttem ki! 

A pajzsmirigyem még működő kolloidos állományában az Omega3 és a só jódtartalma, tengeri hal, herkentyűk fogyasztása (hashimotoval a jód tartalmú ételek fogyasztása csak ront a helyzeten) gyulladást indított el, a keresztes virágzatúak és az indole még 'rápakolva' nyirokútit a mandulaliszt pedig az emésztőrendszeremben okozott gyulladást. A nyakamat sem tudtam elfordítani, annyira megduzzadtak a nyirokcsomóim, amit meg kellett szúrni, mintavételre. Szerencsére nem lett nagyobb gond.

De egy jó időre visszavetette az állapotom javulását.

Mire akartam ezzel utalni?

Arra, hogy nincs a világon olyan dietetikus, táplálkozási szakember és gép, amely megmondaná számodra a tutit. Irányt mutatni, egyéni sajátosságokat figyelembe venni a tünetek és a diagnosztizált betegség kapcsán azt igen, de az emésztőrendszeredbe senki nem lát bele. A szánktól az anusunkig valóban egyformák vagyunk belül, de a bennünk található bélflóra az olyan, mint az ujjlenyomatunk, egyéni. Az Usa-ban már van olyan célirányos allergia teszt vérvételre lehetőség, amely az aip diétában használt alapanyagokra is vonatkozik.

A te megfigyelésed lesz az, ami majd a mérvadó lesz, és ez alapján tud a szakember is további instrukciókat adni számodra. Táplálkozási naplót vezetve, leírva a tapasztaltakat ez fog igazán célra vezetni. Itt meg kell, jegyezzem, nekem a gluténtól semmi bajom, nem okoz gondot, nem ez volt a betegségem okozója. Mondjuk az én családom mindig odafigyelt a jó minőségű liszt használatára (a legtöbb M.o.-n forgalomba kerülő tele van adalékanyaggal) és nem szeretem a bolti pékárut, amik végkép, minőséget nem képviselő termékek.

Egyvalamit biztosan állíthatok, ha az élelmiszereink és alapanyagaink minősége a kb. 30-50 évvel ezelőtti lenne, nem kellene tartanunk a gluténtól és a laktóztól. Az élelmiszeripari, mezőgazdasági technológiák és az állattartásban megváltozott takarmányozási szokások megváltozásával jutottunk el ideáig. Vele született rendellenességek, allergiák mindig is voltak, de az, hogy félelemmel nyúlunk bizonyos élelmiszerek felé (itt nem a feldolgozott, adalékanyagos termékekre gondolok) nem vezet jóra. Így is elég pszichés teher jut nap, mint nap ránk, ezzel még pluszban ne tetézzétek.

Remélem minden érintettnek sikerül megtalálni az arany középútját, úgy ahogy nekem! Továbbra is várom kérdéseiteket. <3